Magyarország 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése megannyi gazdasági és társadalmi területet érint és több évtizeden keresztüli folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ezek nyomonkövetését segíti a negyedik előrehaladási jelentés, ami már négy év adatait (2020-2023) tartalmazza, vagyis lassan kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető úton.
A jelentés bemutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban hogyan áll Magyarország, hogy mennyivel csökkent az ország ÜHG-kibocsátása, az egyes szektorok hogyan teljesítenek a kitűzött cél érdekében. 2023-ban volt romlás és javulás is, így a szektorális bontás különösen hasznos a teljes kép átlátásában, valamint azt is bemutatja, hogy az adatok elérhetősége - ami elengedhetetlen a monitorozáshoz - milyen irányba változott.
Közepes helyezés nemzetközi összehasonlításban
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése alapján, nem, hogy nem csökkentek a globális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátások 2022 és 2023 között, de 1,3%-kal még növekedtek is. A nagy ÜHG kibocsátók közül pedig egyedül az Európai Unió tudta érdemben (7,5%-kal) csökkenteni a kibocsátásait egyik évről a másikra, miközben több ország erősen növelte azokat (pl. Kína 5,2%kal, míg India 6,1%-kal).
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!