
A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára összesen 32,1 milliárd eurónyi támogatás áll rendelkezésre a kohéziós és helyreállítási alapokból. Ebből azonban az elmúlt években jelentős összegeket befagyasztott az Európai Bizottság, részben a jogállamisági eljárás, részben a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt. A teljes keret több mint kétharmadát – 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási és 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrást – kezdetben teljes egészében blokkolták.
A befagyasztott összegek egy részéhez ugyan Magyarország már hozzáférést kapott – 2023 végén 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást sikerült feloldani az igazságügyi reform révén, majd 2024 tavaszán további 2 milliárd eurót a pedagógiai bérfejlesztések teljesítésével –, de így is több mint 19 milliárd euró (több ezermilliárd forint) sorsa bizonytalan maradt.
Ráadásul az összeg már mostanra is nagyjából 1,5 milliárd euróval (605 milliárd forinttal) véglegesen csökkent. Egyrészről tavaly év végén az n+2 szabály értelmében 1,1 milliárd eurót (mintegy 440 millárd forintot) már elvont Brüsszel, mert a jogállamisági eljárás által befagyasztott forrásokat nem sikerült a megfelelő reformokkal kiváltani. A szabály azért érvényesül, mert az új költségvetési szabályok szerint a befagyasztott tételeket ki kell szabadítani, vagy a zárolást követő második év végén teljesen elvonják.

Másrészről a magyar menekültügyi rendszer ügyében az Európai Unió Bírósága által hozott 200 millió eurós egyszeri és napi 1 millió eurós halmozódó, kamatokkal terhelt bírságok miatt az Európai Bizottság már több mint 450 millió eurót zárolt. Ezt a grafikonon külön azért nem jelöltük, mert bármilyen Magyarországnak járó forráson behajthatja az Európai Bizottság, így a kohéziós és az agrártámogatási keret is csökkenhetett miatta.
Miközben a magyar kormány és az Európai BIzottság között a jogviták, szakmai egyeztetések nagyjából másfél éve teljesen befagytak, egy újabb kockázati tényező került előtérbe: az EU úgynevezett „n+3” szabálya.
Ez előírja, hogy az adott évben Magyarország számára jóváhagyott uniós kötelezettségvállalásokat – tehát a lekötött forrásokat – legkésőbb három éven belül pénzügyileg is el kell számolni. Ha ez nem történik meg, a le nem hívott forrásrészek automatikusan elvesznek, vagyis visszakerülnek az uniós költségvetésbe.
Ez a szabály tehát azt jelenti, hogy például a 2022-ben lekötött összegeket legkésőbb 2025. december 31-ig el kell költeni és el kell számolni. A probléma abból fakad, hogy az elmúlt évek politikai vitái, intézményi késlekedései és reformfeltételei miatt az összegyűlt források jelentős része még mindig nincs olyan állapotban, hogy időben projektet tudnának mögé rendelni vagy tényleges kifizetéseket tudnának végrehajtani.
Ráadásul az operatív programok végrehajtása is lassan indult, és a késlekedések miatt felhalmozódott összegek felhasználása most koncentrált nyomást gyakorol a magyar közigazgatásra.
Ez a helyzet különösen veszélyes, mert a fel nem használt összegek nem csupán későbbre tolódnak, hanem végleg elúszhatnak. Több százmilliárd forintnyi (valamivel több mint 1 milliárd eurónyi) uniós támogatás sorsa függ attól, hogy a következő hónapokban sikerül-e a magyar államigazgatásnak felgyorsítani a forráslehívást, lezárni a felfüggesztett programokat, és határidőn belül elszámolni a rendelkezésre álló pénzekkel. A tét tehát nem csupán a forrásokhoz való hozzáférés, hanem azok végleges elvesztésének kockázata is.
Ráadásul az évek alatt ez is halmozódhat, mint az n+2 szabály esetében, így több ezermilliárd forintos kockázatot jelentve a következő időszakban.
Pályázati dömping kell
Amint arról a Portfolio múlt heti webináriumán is beszéltünk Papadimitropulosz Alexszel, a Caprica Consulting ügyvezető igazgatójával, a leginkább a vállalkozások fejlesztésére fordítható GINOP Plusz operatív programoknál látszódnak elmaradások a hivatalos statisztikák szerint.

A GINOP Plusz 2 prioritási tengely a leginkább veszélyeztetett, ahol jelenleg körülbelül 770 milliárd forintnyi teljes forráskeret áll rendelkezésre, ebből azonban még csak mintegy 236 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat. Ennek alapján a mostani kiírási ütem „egyenesen vezethetne” a forrásvesztéshez, de várhatóan a következő hónapokban megindul a pályázatok gyors ütemű kiírása, a meglévők értékelése ahogy azt a pályázati szakértő is várja.
A következő hónapokban több tíz- vagy akár százmilliárdos nagyságrendű pályázati kiírásokra lehet számítani, mert ha ezek nem történnek meg legkésőbb 2025 őszéig, akkor a még bent álló, ki nem írt források egy része végleg elvész.
Az irányító hatóságok már most is láthatóan kényszerpályán mozognak: a támogatások gyors kiírására és leegyszerűsített pályázati feltételekre van szükség ahhoz, hogy időben és érdemben meginduljon a források lekötése. Papadimitropulosz Alex előadásában külön megjegyezte, hogy a közigazgatási bírálati folyamatok átfutási ideje jellemzően 4–6 hónap, ezért október–novemberig minden érdemi kiírást le kell zárni ahhoz, hogy a támogatási döntések legkésőbb 2026 elején megszülethessenek.
Normál esetben a tagállamok kérvényezhetik az Európai Bizottságnál, hogy tárgyaljanak a kötelezettségvállalási időszakok átütemezéséről, azonban egyelőre nem történtek lépések. A feszült viszony az uniós végrehajtó testület és a magyar kormány között is inkább arra utal, hogy pályázati dömping jöhet. Emellett szól a 2026-os választások közelsége is: a történelmi példák szerint is a voksolások előtt sorra jelennek meg a kiírások. Ennek nem feltétlen a kampányidőszak a magyarázata, hanem az új kormány felállása miatt általában félévig lassan halad a pályázatok feldolgozása és tendereztetése is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Kongatják a vészharangot: az időjárás szörnyű pusztítást végezhet hazánkban, ha ez így megy tovább
Lesújtó képet festenek az előrejelzések.
A közel-keleti konfliktus árnyékában vegyesen zártak az amerikai tőzsdék
Nem volt határozott irány.
Donald Trump bevallotta: óriásit tévedett a kémfőnöke Iránnal kapcsolatban
Trump szerint Európa nem tud segíteni az iráni-izraeli konfliktusban.
Trump bemondta, mely országokkal kötheti meg az USA a következő kereskedelmi megállapodásokat
Optimistán nyilatkozott.
Irán egyetlen dologban hajthatatlan, de kész tárgyalni minden fontosabb kérdésről
Az egész régió rendkívül kritikus helyzetben van.
A régiós együttműködés lehet Közép-Európa kitörési pontja a töredező világrendben
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket kell megragadnunk. Az egyes nemzetek, politikai és kereskedelmi blokkok közöt
Módosított kiberbiztonsági határidők!
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2 irányelv szerinti megfelelési kötelezettségek terén. A módosítás célj
Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik 2025. július 1-jétől? Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosít
8 működő stratégia a saját ingatlanhoz
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni lehet. Arról már sokat írtam, hogy minden egyéb híreszteléssel ell
Idén minden tizedik lakásvásárláshoz Munkáshitelt igényelhettek
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben. Az MNB felmérése alapján nagyságrendileg az igénylők negyede lakásvásárlá
Zöld energiával meleg otthonokat: Megjelent a távhőtermelők új fejlesztési felhívása!
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére és fejlesztésére kínál támogatást.
Életet lehelni egy megfáradt sportágba
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új lebonyolítással igyekszik életet lehelni a legősibb sportágba. Ez a Grand...
Th
SPB: Komoly változások jöhetnek az amerikai munkaerőpiacon
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke nem éri el a szükséges szinteket, mindenképpen további célzott kormányz

Egyre többen intézik befektetéseiket a mobiljukon (x)

- Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
- Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
- Olyan történhet a forinttal, amire ebben az évtizedben még nem volt példa
- Elszabadult a pokol a Közel-Keleten: ez most már tényleg háború?
- Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást
Izrael megsemmisítette Irán legpusztítóbb fegyverét - Elhúzódik a háború?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
Iráni-izraeli konfliktus – 200 forintos drágulás is jöhet a benzinkutakon
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?